Telefonról olvasóktól elnézést a poszter méretű képért, de ez kb. ennyire jó volt. Mármint a történet eleje nem annyira, a hirtelen nyakunkba szakadt jéggel, bár bentről már persze jobban tetszett a jelenség. A jégbehűtött meggyszemek sikeresen átvészelték az éjszakájukat a fák alatt, megmentésük érdekében született az utóbbi időkben nem kevés meggyleves, meggyespite, meggyesrétes, majd többszörösen ismételve a sor. Egy remek ötlet alapján csatni is készült gőzével trópusi hangulatot idézve a 35+ fokos konyhába (mire jó a helyben nyaralás), de méltó levezetésképpen a fölösnek ítélt gyümölcsléből pedig jégkrém készült- csakhogy stílusosan visszatérjünk az idők kezdetéhez. Az jégkrémek elkészítésénel legnagyobb nehézséget max. a pálca adhatja. Házi használatnál érdemes szemfüles módon begyűjteni értsd újrahasznosítani, steril helyzetekhez pl. vendégvárás idejére pedig beszerezhető patikákból, ahol nyelvlapoc fedőnéven fut. És ha már higiénia és praktikum akkor ajánlom olvasásra G. Hajnóczy Rózsa alias Germanus Gyula konyhai küzdelmeit az indiai Szantiketánban.
Igazi uborkaszezon stílusban íródott jegyzetünket olvashatták..
bejegyzés
0 megjegyzés...:
Megjegyzés küldése